Huszonhárom éve várt az igazára egy nagyszokondi férfi
Szokatlanul viharosra sikeredett Eugeniu Avram Szatmár megyei prefektus szerdai, Nagyszokondon tartott közmeghallgatása. Az amúgy higgadtságáról, udvariasságáról, diplomáciai érzékéről ismert kormánybiztos kifakadt a Nagyszokondi Polgármesteri Hivatal tevékenysége láttán, egyben szégyentelinek nevezve azt.
A meghallgatáson jelentkezett ugyanis Temian Vasile, aki dokumentumokkal tudta igazolni, hogy a törvényszék még 1991-ben jóváhagyott számára egy 6,1 hektáros terület visszaigénylését. A jogerős ítélet ellenére a polgármesteri hivatal azóta sem állította ki számára a tulajdonlevelet. Ennek ellenére arra kötelezte a férfit, hogy adót fizessen a terület után, amely hivatalosan nem is lehetett az övé. Olaj volt a tűzre, amikor kiderült, hogy Nagyszokond községben a területek 80%-ának nincs tulajdonlevele.
„Szégyen! Szégyen az, hogy maguk itt huszonhárom év alatt nem adták oda azt a területet. Az is szégyen, hogy maguk itt felvették a fizetésüket ez idő alatt! Nem kellett volna" fakadt ki Avram, felszólítva a hivatalt, hogy fizesse vissza azt az összeget, amit adó fejében Temiantól az évek során begyűjtött.
A nagyszokondi lakosok panaszt emeltek amiatt is, hogy a községben lassan lehetetlen háziállatot tartani, mert mindent ellopnak, a rendőrség pedig tehetetlen. A romák ezzel szemben azért panaszkodtak, hogy semmiféle munkalehetőségük nincs. A Megyei Munkaerő-ügynökség képviselője felhívta a figyelmüket, hogy igény esetén készek képzéseket tartani a településen.
Egy másik panaszos hiányolta, hogy a községben nem működik egyetlen gyógyszertár sem. Avram megnyugtatta, hogy március 10-én, hétfőn nyitja meg kapuit a gyógyszertár, egyszersmind felszólította Crasnai Ioan polgármestert a lakossággal való kommunikáció javítására.
A szerdai nap folyamán Avram Ákoson is közmeghallgatást tartott, a leggyakoribb probléma pedig itt is a földügyek körül voltak. Az ákosi állattenyésztők egyesülete például azért panaszkodott, hogy az elmúlt néhány év alatt legelőjük területe 110,39 hektárról 75,89 hektárra zsugorodott. Ráadásul immár nem férnek hozzá az állatok itatását szolgáló kúthoz, amelyet ők maguk építettek. Állításuk szerint 150 szarvasmarha és 40 ló képezi a társulás állatállományát. Geréb Miklós polgármester megerősítette, hogy tényleg csökkent a legelő területe, mert az ortodox és a görög-katolikus egyház is visszaigényelt 18-18 hektárt.
Hasonló, ám valamivel bonyolultabb a helyzet a községhez tartozó Újnémeten, ahol az eddigi állattartó egyesületből néhányan kiváltak, új egyesületet hoztak létre és ők is legelőt követelnek. Na meg a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség által hektáronként évente kifizetett 130 eurót. Gabriel Les, az ügynökség vezetője elmondta, nem az ő tisztük eldönteni, ki kapja a támogatást, illetve melyik társulás hány állattal legeltet vagy legeltet egyáltalán. Az ügynökség feladata, hogy ellenőrizze: aki a támogatást megkapta, az karban tartja-e a legelőt. Avram szerint a polgármester feladata eldönteni, melyik társulás mennyi területet kapjon, míg Geréb elmondta: arra kérte a két társulást, igazolhatóan bizonyítsa hány tagja és hány állata van és ennek fejében fogja elosztani a legelőt.
